Miért dönt csúcsokat a hazai napelemes áramtermelés? Mutatjuk mit rejt a statisztika.
Bár a hivatalos adatok szerint Magyarország a harmadik helyen áll a naperőművek által megtermelt villamosenergia arányában a világ országai között Chile és Görögország után, Európában pedig a második, érdemes a számok mögé nézni. A szakértő szerint mást mutat a valóság.
A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. legfrissebb adatai szerint 2024. novemberében 4 gigawatt fölé nőtt az ipari naperőművek teljesítménye Magyarországon. Ezzel hat évvel korábban sikerült teljesíteni a 2030-ra megcélzott hatezer megawatt összes napenergia kapacitást. Már a harmadik egymást követő évben haladja meg a növekedés az 1 gigawatott, amely csak kevés országban történik meg világszerte.
- Ilyen a hazai napelemes áramtermelés helyzete
- Ez a 2 csillagjegy legyen nagyon óvatos 2025-ben
- Ez a 3 csillagjegy végre ismét talpra tud állni és megoldja az életét
- Milyen a füled? A formája elárulja az igazságot a személyiségedről
- Eljött a növekedés, a pénzügyi fejlődés ideje 3 csillagjegy számára
Napelempark – óriások a teljesítmény mögött
„Rendkívül csalóka a kép” – fogalmaz Tassó Zoltán napelemes szakértő. „Ezek a kiugróan jó mutatók nem annak köszönhetők elsősorban, hogy ilyen mértékű a lakossági és kisvállalati napelemtelepítési volumen Magyarországon, hanem annak következménye, hogy rengeteg óriási napelem park épült, ezeknek az összteljesítménye adja azt, hogy ilyen kiemelkedő növekedést tudunk produkálni.”
A szakértő hangsúlyozza, hogy mintegy hat darab, három Paksi atomerőmű kapacitásának megfelelő, 6 MW-os napelemrendszer működik jelenleg Magyarországon, vagyis a termelés kétharmada nem lakossági telepítésből származik.
„A napelemparkoknak kötelezően áramkereskedő cégekkel kell leszerződniük, a megtermelt árammal saját gazdasági érdekeik szerint gazdálkodnak, exportálják vagy felhasználják azokat.”
A szakértő elmondta azt is, hogy a lakossági napelemrendszerek mennyiségében sem áll rosszul az ország, a háztartási méretű kiserőművek darabszáma 2024 november elejére megközelítette a 288 ezret, ami ebben a mutatóban is duplázást jelent 2021 végéhez képest. De rendkívül nagy foghíjak vannak ezen a területen, teljes térségek maradnak ki a technológiából.
Gyerekcipőben az energiatárolás
Tassó Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy a frissített magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv végleges verziója szerint 2030 és 2050 között alig épülne új naperőmű Magyarországon. A szakértő a technológia terjedése egyik legfőbb akadályának nevezte a megtermelt energia tárolásának kérdését.
„Az energiatárolás globális kihívás az egész emberiség számára, egyelőre 50-60 éves, korszerűtlen technológiák állnak rendelkezésre. Úgy vélem, hosszú távon nem az akkumulátorok jelentik majd a megoldást. Amíg pedig az energiatárolás kérdése nem megoldott, a fosszilis energiát nem lehet kiszorítani a gazdaságból” – tette hozzá.
Az energiamixben továbbra is a fosszilis energia vezet, toronymagasan.
„Ha előre tekintünk a következő 20-30 évre, jelentős változás nem is várható ezen a területen. A fosszilis energiából, az atomenergiából és a megújuló energiaforrásokból áll össze alapvetően az energiamix, és bár az utóbbi Európában kiemelkedően magas a világ többi országához képest, de még mindig elenyésző a földgázzal és a kőolajjal összevetve.”
Sajtóközlemény
Fotók forrása: Tassó Zoltán, Pixabay
