Utolsó frissítés: 2026-01-07
A somogyi sertéstelepeken igazolt Aujeszky-betegség újra emlékeztet arra, milyen törékeny a járványmentesség, amelyért évek óta dolgozik az ország. Bár a vírus az emberre nem veszélyes, a gazdák számára súlyos gazdasági és érzelmi terhet jelent, amikor egy teljes állomány sorsa kérdésessé válik.
- Somogy vármegyében több sertéstelepen is kimutatták az Aujeszky-betegség vírusát, ami hatósági zárlatot és állományfelszámolást von maga után.
- A vírus emberre nem veszélyes, de a sertéságazatban komoly gazdasági és járványügyi következményekkel jár.
- A mostani eset rávilágít arra, mennyire fontos a gyors beavatkozás és a szigorú járványügyi fegyelem.
A somogyi sertéstelepeken felbukkant Aujeszky-betegség sokkolta a gazdákat: egy olyan vírus tért vissza, amelyet Magyarország már egy évtizede maga mögött tudott.
A történet azonban jóval több egy egyszerű járványügyi hírnél. Ez a gazdák félelmeiről, a felelősségről és arról szól, milyen törékeny a biztonság, amit természetesnek veszünk.
Van valami egészen megrendítő abban, amikor egy gazda reggel belép az istállóba, és érzi, hogy valami nincs rendben. A csend más, a levegő más, az állatok viselkedése más. Aki valaha dolgozott állatokkal, tudja: ők előbb jelzik a bajt, mint bármilyen laboreredmény. A somogyi sertéstelepeken pontosan így kezdődött minden. Egy apró, de baljós változással, amely végül egy teljes állomány sorsát írta át. És bár a vírus az emberre nem veszélyes, a gazdák számára ez a helyzet mégis mindent jelent: munkát, felelősséget, veszteséget, reményt.
Azért fontos erről most beszélni, mert Magyarország 2015 óta hivatalosan mentes az Aujeszky-betegségtől.
A mostani eset nemcsak szakmai, hanem érzelmi szempontból is nagy visszhangot keltett. Ez a cikk nem csupán a tényeket mutatja be, hanem azt is, hogyan érinti mindez a gazdákat, a telepeket, és mit jelent a magyar sertéságazat számára.
A somogyi eset: amikor a gyanú valósággá válik
A történet 2025 decemberében kezdődött Somogyszobon, egy tenyészsertés-állományban. A gazdák először csak apró jeleket láttak: néhány malac gyengélkedett, majd nőtt az elhullás, és vetélések is jelentkeztek. Aki dolgozott már állattal, tudja, milyen tehetetlen érzés ez. Amikor minden rutin, minden megszokott mozdulat kevésnek tűnik.
A minták december végén kerültek a laborba, és a diagnózis nem hagyott kétséget: Aujeszky-betegség. Először szerológiai vizsgálattal, majd PCR-rel is megerősítették.
„A Somogy vármegyei Somogyszobon található sertéstartó tenyésztelepen még 2025. decemberében jelentkeztek az első klinikai tünetek, amelyek fokozatosan növekvő malacelhullásban és vetélésekben nyilvánultak meg. Az Aujeszky-betegség jelenlétét a Nébih laboratóriumában december 31-én szerológiai, majd január 6-án PCR-vizsgálattal is megerősítették.” – közölte a NÉBIH.A hatóság azonnal lépett:
- zárlat
- mintavétel
- járványügyi nyomozás
- a környező telepek vizsgálata
A fertőzés két másik telepen is megjelent: Nagybaráti-pusztán és Böhönyén.
A hatósági intézkedések már december 31-én megkezdődtek, többek között mintavétel történt a gazdaság további három, szintén Somogy vármegyében található sertéstelepén. A laboratóriumi eredmények két állomány – Somogyszob, Nagybaráti-puszta, valamint Böhönye, Terepezd-puszta – esetében igazolták a fertőzés jelenlétét.
Mi az Aujeszky-betegség valójában?
Sokan csak annyit tudnak róla, hogy „sertésbetegség”, de a valóság ennél jóval összetettebb.
Ez egy herpeszvírus okozta fertőzés, amely:
- elsősorban a sertéseket érinti
- de fogékony rá a szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska is. Esetükben a fertőzés rendszerint súlyos, erős viszketéssel és idegrendszeri tünetekkel jár és legtöbbször elhulláshoz vezet.
- emberre viszont teljesen ártalmatlan
A vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz. – tudatta a NÉBIH.
A betegség lefolyása életkortól függ:
- malacoknál magas elhullás, idegrendszeri tünetek
- idősebb sertéseknél légúti tünetek
- vemhes kocáknál vetélés, magzatelhalás
A legnagyobb probléma azonban nem a tünetekben rejlik, hanem abban, hogy: a fertőzött sertés rendszerint tartósan vírushordozó marad.
Ezért kell a fertőzött állományokat felszámolni. Nincs más út.
Miért különösen érzékeny ez most Magyarországon?
Mert 2015 óta az ország hivatalosan mentes a betegségtől. Ez nem csak egy papír:
- évek munkája
- szigorú állategészségügyi program
- rengeteg pénz
- rengeteg felelősség
A mostani kitörés azonban nem veszélyezteti a mentességi státuszt, mert az EU-s szabályozás szerint egy ilyen, lokalizált eset kezelhető, ha a hatóságok gyorsan és szigorúan lépnek.
És most pontosan ez történik.
„Magyarország 2015 óta az Európai Unió által elismerten mentes a betegségtől. A Bizottság (EU) 2020/689 rendeletének Aujeszky-betegségre vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi kitörés nem veszélyezteti az ország mentességi státuszát.” – közölték a NÉBIH szakemberei.
Mit jelent ez a gazdáknak?
Aki kívülről nézi, azt látja: „zárlat”, „felszámolás”, „vizsgálat”.
De belülről ez egészen más:
- hónapok munkája megy kárba
- érzelmi kötődés az állatokhoz
- bizonytalanság a jövőt illetően
- félelem a további fertőzésektől
- anyagi veszteség, amelyet nem mindig fedez a kártalanítás
A gazdák számára ez nem statisztika. Ez a mindennapi életük.
Hogyan terjedhetett a vírus?
A járványügyi nyomozás még tart, de a lehetséges útvonalak:
- fertőzött állat bekerülése
- vadállatok (pl. vaddisznó)
- szállítóeszközök
- takarmány
- emberi közvetítés (ruha, cipő, eszközök)
A herpeszvírusok különösen alattomosak: hosszú ideig lappanghatnak, és gyakran csak akkor derül ki a fertőzés, amikor már több telep érintett.
Miért nem veszélyes az emberre?
Ez sokakban felmerül, és fontos tisztázni: az Aujeszky-betegség emberre teljesen ártalmatlan.
Nincs humán megbetegedés, nincs kockázat, nincs fertőzésveszély. A probléma kizárólag az állatállományt érinti.
Mit tesz most a hatóság?
A Nébih és a járási hivatalok több lépést hajtanak végre:
- zárlat a fertőzött telepeken
- állományfelszámolás
- 2 km-es körzet vizsgálata
- kontakttelepek ellenőrzése
- fertőtlenítés
- járványügyi nyomozás
- folyamatos mintavétel
„Ugyanakkor a mentesség fenntartása érdekében a nemzeti és uniós jogszabályokban meghatározott intézkedések maradéktalan végrehajtása szükséges. Ennek megfelelően indokolt – többek között – a fertőzött állományok felszámolása, valamint az érintett telepek 2 km-es körzetében található, illetve azokkal járványügyi kapcsolatban álló sertéstartó gazdaságok állományainak vizsgálata.„
Ez a protokoll szigorú, de szükséges. Így lehet megőrizni az ország mentességi státuszát.
Mit tanulhat ebből a sertéságazat?
A somogyi eset több tanulságot is hozott:
- a járványmentesség törékeny
- a gyors reakció életmentő
- a biobiztonság nem formalitás
- a vadállomány szerepe egyre nagyobb
- a gazdák közötti kommunikáció kulcsfontosságú
A modern állattartás egyik legnagyobb kihívása, hogy a telepek zártak, mégis rengeteg ponton érintkeznek a külvilággal.
A somogyi eset emlékeztet arra, hogy a mezőgazdaság nem csupán munka: ez hivatás, felelősség és érzelmi kötődés.
Amikor egy állomány megbetegszik, az nem csak gazdasági veszteség. Az a gazdák szívét is megérinti. A mostani helyzet nehéz, de a gyors beavatkozásnak köszönhetően megvan az esély arra, hogy a járvány ne terjedjen tovább, és Magyarország megőrizze a mentességét.
A gazdák, a hatóságok és a szakemberek most ugyanazért dolgoznak: hogy a sertéságazat biztonságban maradjon, és hogy a jövőben még erősebb legyen a védekezés.
