A mesterséges intelligencia az ember munkáját teszi tönkre?
Tény, hogy a mesterséges intelligencia is komoly kihívás elé állítja az emberiséget. Az AI vagy a kibertámadás olyan új fogalmak, amelyek nem is olyan régen kerültek a köztudatba, de nagyon hamar aggodalomra adó kérdéseket hoztak magukkal.
E kérdések kerülnek középpontba az ország első üzleti jövőkutató konferenciáján, a március eleji futureBIZ rendezvényén.
A mesterséges intelligencia térhódításával megnövekedtek az informatikai rendszereket ért támadások.
Ez ugyan nem azt jelenti, hogy az AI maga kezdeményezi ezeket, az viszont tény, hogy alkalmazásával könnyebben felfedezhetőek a biztonsági rések, a sérülékeny rendszerek. A szoftverfejlesztők ezt a jó cél érdekében, a támadási felületek felfedezésére és azok minimalizálására vagy megszüntetésére nagyon jól ki tudják használni.
Így a védekezésben pozitív szerepe lehet. Gyakran olcsóbb és gyorsabb az alkalmazása, mintha szakemberek tesztelnék ezeket hosszasan. Ugyanakkor ha hekkerek alkalmazzák, súlyosabb károkat tudnak előidézni. Ebből a példából is látszik, hogy a mesterséges intelligencia jelenléte egyszerre lehet áldásos és veszélyes.
- Hihetetlen pénzeső vár 4 csillagjegyre március végén
- Krumplipucolás pillanatok alatt, egy mozdulattal
- A sok rossz után a tavasz végre a jót hozza 2 csillagjegy számára
- 3 dolog, amit azonnal dobj ki, ha van otthon – Károsak, veszélyesek
- Ennek a 2 csillagjegynek nem lesz boldog a márciusa
Áldás vagy átok, segítség vagy veszély a mesterséges intelligencia?
A mesterséges intelligencia szinte mindannyiunk életébe beszivárgott. Ma már nem fikció, hogy AI segít megválaszolni leveleinket. De ha rossz szándékú irányítással működik, például csalók küldenek mesterséges intelligencia által írt, a célszemély érdeklődésének megfelelő levelet, vagy levélsorozatot, könnyebben lépre csalják a gyanútlan áldozatot.
Olyan AI alapú alkalmazás is létezik, amelyik figyeli és folyamatosan elemzi a beszélgetéseket. Amint olyan kifejezéseket, kérdéseket észlel, amelyek nagy valószínűséggel nem felel meg az adott szituációnak, akkor figyelmezteti a felhasználót, hogy legyen óvatos, nehogy csalás áldozata legyen.
„A mesterséges intelligenciával kapcsolatban ma nem feltétlen az a fő kérdés, hogy mit tud automatizálni vagy hogy milyen támadásokban tud részt venni. A legnagyobb kihívás az, hogy van egy olyan fejlődési tempója, amellyel a legtöbb ember, a gazdaság, a politika, a társadalom nagyon nehezen tud mit kezdeni. Években, vagy akár csak hónapokban lehet számolni azt a tempót, amellyel az egyes AI-alapú megoldások szakterületek élére törnek, olyan megoldásokkal és lehetőségekkel, amelyek a közelmúltban még elképzelhetetlenek voltak” – hívta fel a figyelmet Keleti Arthur kibertitok-jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja alapítója.
Hozzátette azt is, hogy ezek a generatív modellek – ezek az olyan MI-k, melyek korábban megtanult adatok alapján új tartalmat, például szöveget, képet hoznak létre – még nagyobb kihívásokat jelenthetnek.
„Ezek alapján az intelligenciájuk hetente javul, önmagukat is fejlesztik. E képessége miatt mindenkiben megfogalmazódnak olyan kérdések, hogy vajon mennyit ér a munkája és mi lesz vele. Mindeközben – a gyors fejlődés mellett – az ember és a mesterséges intelligencia együttműködéséről szóló társadalmi, politikai diskurzusok viszont csak alapszinten zajlanak, kívánságok szintjén, de konkrét megoldások nélkül” – fogalmazta meg a sokakban megjelenő félelmet Keleti Arthur.
Még alakíthatjuk sorsunkat- erről is szól a futureBIZ – az üzleti jövőkutató konferencia
E kérdések is középpontba kerülnek a futureBIZ – az első üzleti jövőkutató konferencián is. Ahol az előadók – köztük dr. Mérő László matematikus – tényekkel mutatják be, hogy miféle üzleti jövőre ébredünk majd.
Hiszen az üzleti világban a trendek felismerése dönthet siker és csőd között. A kibertitok-jövőkutató a március 4-én, az UP Rendezvénytéren megvalósuló konferencián például arról is szólni fog, hogy mennyit ér az ember munkája. Mennyi az értéke, amikor egy hetente változó mesterséges intelligenciával mérhetik össze. Nekünk, embereknek miben és hogyan kell változni, hogy értékesek legyünk, előnyben maradjunk, versenyképesek legyünk a mesterséges intelligenciával szemben.
„Az emberiség következő száz éve több változást hozhat, mint az előző tízezer összesen” – mondja Noll-Batek Frigyes, a konferencia megrendezését lehetővé tévő Varsovia Egyetem prorektora.
„ Az automatizáció és a digitális forradalom alapjaiban írják át az életünket. Hogyan tudjuk az előnyünkre fordítani ezeket a változásokat? Egyetemünkön mi ezeket a kérdéseket már most oktatjuk és kutatjuk. Ezért szeretnénk most egész napot szentelni az üzleti jövőkutatásnak is”.
